Senki sem gondolta volna, hogy Magyarországon 2017-ben arról adhatunk hírt, hogy a képregény főnixmadárként feltámad haló poraiból. A jelek már az elmúlt években is látszottak: a független Kittenberger képregény-sorozat sikere után jöttek az államilag támogatott, de mégis igényes darabok: az 56-os képregény Futaki Attila rajzaival, aztán a Rabtársak a GULAG-on, Német Gyula tollából, azaz inkább ecsetéből. Ennek az örömteli tendenciának az újabb eleme lesz a 2017 novemberében megjelenő Királyok és Keresztek – Képes Krónikák, Németh Levente rajzaival. A történet a kora középkorba, a 1030-as évekbe viszi vissza az olvasót: a Német Római Császárság vasöklű uralkodója támadást indít, hogy végleg kiszorítsa az egyre jobban megerősödő, de még mindig fél-nomád és nem kis részben pogány Magyar Királyságot a Kárpát medencéből. Az öregedő István király utolsó élő fiúgyermekét, a fiatal Imre herceget küldi háborúba, hogy megbízhatatlan, de annál fennhéjázóbb olasz lovagjaival és a régi lovas harcmodort levetni nem tudó, de hűséges magyarjaival felvegye a harcot a talpig páncélos teuton lovagokkal. Sokan gondolhatják, hogy ezt a sztorit ismerik. De Németh Levente és a festést végző Kisteleki Dóri képei, Mészáros János forgatókönyve bebizonyítják, hogy egy régi történetet is el lehet mesélni érdekesen. A megjelenő kiadvány érdekessége, hogy néhány szereplő valós személyekről, mondhatni barátainkról lett megformázva: az ifjú herceg francia vívómestere kísértetiesen hasonlít Szilágyi Áron vívó olimpiai bajnokunkra, míg Tonuzoba, a megátalkodott, makacs pogány besenyő-fejedelem arcát nézve jogosan várhatjuk, hogy Schuster Lóri, a P.MOBIL együttes frontemberének érces hangján megszólal: Rajtad a sor, hallod, mondd tovább, Énekes …
A készülő mű első megmérettetése a X. Ördögkatlan Fesztiválon volt, Nagyharsányban. A Narancsligetben nemcsak Németh Levente kiállítása a Királyok és keresztek képeiből volt sikeres, de a képregényekről szóló beszélgetéseken is jónéhányan részt vettek, és a visszajelzések alapján jól is érezték magukat.
Szombaton, a zárónapon a Királyok és Keresztek szerzői mutatkoztak be, érdekes, kevéssé ismert történelmi tényekkel szórakoztatták a közönséget a nem is igazán szentéletű Imre hercegről, a magyarok oldalán harcoló vikingekről, mogorva apátokról és kikapós úrihölgyekről.